|
 |
|
|
... vezető ajtót, az okoskodó agysejteket huss kidobom, de ki ám. Ezekután fene a gátakba, a folyó szívejoga medre merre legyen, ő hamarabb volt itt mint a gátat építő ember. Sose volt ilyen az életemben, lehet sose lesz, lehet ez az egyetlen alkalom és én AKAROM.
Megfordulok, ez jelzésértéknek elég, nem vetem rá magam, pedig arra is képes lennék. Csókol újra, a módja ugyan... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hiányzol..csak egy gondolat mi hozzád fűz
2kezem remeg ,mióta elhagytál szivemben hatalmas az űr
Amerre lépek ismerős nyomok..könycsepp porba hullt
Követem..az időt bár nemtudom,
de most visszatekerem,igen most mégis megteszem!
Lépek merre visz a lábam.. szivem csenben szenved!
szememet lassan lehunyom,a boldog órákat magam előtt látom
Hala... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hogy miért kell nekem,mindig a "hátsó" felem alá raknom a kezem,mikor a seggem "zuhanórepülésben" közelít a talajhoz...
Mert mondjuk,abban kevesebb kárt okoznék...
Bal csukló:barátnőmmel balettoztunk éppen a konyhájuk közepén,azon versenyezve,melyikünk tudja magasabbra lendíteni a lábát..én nyertem!
Jobb csukló:húztál már valakit a jégen,úgy hogy felborult...?... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Igét hirdet Békési Sándor, dékán.
Békési Sándor: Hallgassuk meg Istennek Igéjét, amint írva található Pál
apostolnak a korinthusi gyülekezethez írt levelében, a 2. fejezetben.
"Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk. Ámde nem e világnak,
nem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét, hanem Istennek titkon
való bölcsességét sz... |
|
|
|
|
|
|
|
|
PogányZoltán
Szeretlek,ősz...
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, földbarnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felismerés,
hogy mennyi gyönyört rejt még az... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Az eltelt idő,olykor egy pillanat,
De megélni már más,a napokat.
Bár éveid száma elhanyagolható,
Ám elégszer láttad,milyen a friss hó.
Nem tudtam,hogy kezdjem soraimat,
Ezért hordtam össze,hetet s havat.
Hát köszöntelek születés napodon,
Légy boldog hosszú,hosszú utadon.
Ha kételyed van várj,várj egy kicsit,
Egyszer lépj eg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vágy
Régen hordott ősi emlék,
Tudatomból felszálló tarka lepkék.
Az illatodat hozzák felém százan,
Testemet, lelkemet körüllengik lágyan.
Lehunyt szemem színes árnyai,
Régmúlt idők tarka szárnyai.
Felém hozzák szelíd léted,
És egyre jobban ismerlek Téged.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Távozó Nyár
megfeszül a távozó Nyár
fájó-barna leveleket
hullat a földre
a menekülő szél
dermedten állnak a csillagok
szikrákba fagy minden napsugár
és holtan zuhan alá a felhők mögül
az angyalok mosolya
szivárványok színes ívei
görcsbe rándulva
törnek millió darabra
csillogó színes cserepek ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pogány Zoltán
Szeretlek, ősz...
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, földbarnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felisme... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pogány Zoltán - Szeretlek,ősz...
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, föld barnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felismerés,
hogy mennyi gyönyört rejt még az élet,
hogy minden szép bontogat új szépet,
mit látnom és éreznem sors-ren... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pogány Zoltán
Szeretlek, ősz...
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, földbarnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felismerés,
hogy mennyi gyönyört... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hova tűnt a fény a világból?
S annyi lékek hűen még miért lángol?
Hisz értelme már bízni sem,
De ott van vigasznak a szerelem.
S mikor az is kioltja lángját,
Széttépi százezrek álmát.
Hova tűnt belőlem a fény?
Az ember miért ilyen gyarló lény?
Hisz belőlem elvettek egy darabot,
Boldogság, szerelem amíg lesznek maradok.
S mikor... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Válogatás a VÁGYAK IMÁI c. verseskötetemből
(C) Pató Selam 1998-'99 ISBN 963 550 567 1
ELŐSZÓ
Előszót írni nem könnyű. Kivált nem az, ha versekről (s hogy a NEHÉZSÉG "gyönyöre" is teljes legyen?!) - egy első-kötetes, fiatal alkotó verseiről van szó... Aki - ráadásul (és nem mellesleg!) - legalább olyan tehetséges grafikusnak és festőnek, mint költőnek...|... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tettél.
Létedet akarom,
Cserébe mindezért.
Nem vágyhatok többre,
Csak az Egészedre,
Szívedből érezhesd,
Ki vagy életemben!
...................................
Visszaadtad Napom,
Gyémántfénnyel telve,
Lényede... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Balassi Bálint TIZENEGYEDIK
BORIVÓKNAK VALÓ
IN LAUDEM VERNI TEMPORIS
az "Fejemet nincsen már" nótájára
1
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
2
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztets... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Marie Marel Születés
Én még emlékszem régi hitemre,
tudásra, mit útravalóul hoztam,
- békés meleg öl vigyáz életemre -
...valami történik! Piros lobban...
fájdalmas vészjelzések rikoltanak,
rémületbe ejtő vérvörös vészfények
szikráznak bele létembe, sikoltanak,
körbefonnak nem ismert rémségek:
Lélegezz: mert meghalsz!... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pogány Zoltán
Szeretlek, ősz...
***********************
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, földbarnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felismerés,
hogy mennyi gyönyört rejt még az élet,
hogy minden szép bonto... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Sebők Anita
(1971- )
Balatoni vihar
- a szeretet hangjai a mélyből -
Távolban darvak húznak el tőlem; szépséges napban.
Létemben a lényeg, vadmadarak hívnak, nádasok zúgnak -
húznak haza.
Úsznak kicsiny szárcsák, élőn hívnak vissza, sírnak a ködben.
N... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Losonczi-Kovács Gábor egy a sok közül
várnak
fellegek
emlékek sorában
puszta
önsanyargatás.
megmaradtam,
hajlékom lábain
áll a tévedés,
jöttem,
menni kevés
erőm volt,
voltam hadak
vezére,
és ura voltam
helyzeteknek,
de nem bírtam győzni,
ha mások jönni
me... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Pogány Zoltán
Szeretlek,ősz...
Szeretlek, ősz... mikor enyhet hint a táj,
minden, mi zöld, földbarnává ernyed,
a köd langy, gomolygó táncra gerjed
s már tüzes nap harapós ajka se fáj.
Ilyenkor mellbe vág a felismerés,
hogy mennyi gyönyört rejt még az élet,
hogy minden szép bontogat új szépet,
mit látnom és éreznem so... |
|
|
|
|
|
